Ugyan az idei nyár az elmúlt évektől eltérően eddig nem a hőségriadóval kísért forró júniusról szólt, azért előbb-utóbb csak megérkeznek a szárazabb, napsütéses napok, amikor másra sem vágyunk, mint hogy kiheveredjünk a vízpartra, esetleg a medence mellé, vagy a napot egy hangulatos grillpartival zárjuk.

Dugig a postaládánk szórólapokkal, ahol a rosszul indult szezon miatt most még kedvezőbb áron kínálják – valljuk be, legtöbbször nem túl tartós – nyári termékeiket az áruházláncok. Élvezet a kezünkbe venni egy-egy katalógust, és miközben lapozgatjuk, gondolatban már be is rendeztük a teraszunkat, a kertünket. Képzeletünknek csak a pénztárcánk szab határt.

De álljunk csak meg egy pillanatra!

Ahogy manapság már a legtöbb dolog, a nyárral kapcsolatos termékek zöme is műanyagból készül, és általában úgy tervezik, hogy ne is nagyon bírjon ki egy szezonnál többet, hiszen így egy év múlva újra kell vásárolni. Ezt erősítik a különböző trendek a színek, formák terén, hiszen sokan szeretik, ha a legújabb inspirációk köszönnek vissza otthonukban.

Ma már bárkinek lehet medencéje, a gyerkőcöknek „színes-szagos” úszógumikat, matracokat, vízijátékokat, vízipisztolyokat, vízibombákat kínálnak, és gyakran olyan áron, hogy miért ne vegyük meg a srácoknak az ötödiket is belőlük… A teraszra fényfüzéreket aggathatunk a szivárvány minden színében, fáklyákkal, napelemes lámpákkal tehetjük romantikussá vagy vagányabbá a kertet, és a kertiparti utáni rendrakás is kevésbé macerás, ha eldobható evőeszközöket, tányérokat, poharakat használunk, hiszen így megúszható a mosogatás. Nagy a csábítás, ugye?

Aztán kiderül, hogy ezek java része egy nyáron csupán néhányszor kerül elő, a vízipisztolyból is épp elég lett volna egy, a vízibombák cafatjai pedig a kert legkülönbözőbb pontjairól bukkannak elő, ami még mindig jobb, mint amikor a blöki szájából kell kiimádkozni.

Egy csomó teljesen felesleges, ám annál károsabb műanyag. Az üzenet nem az, hogy minden nyári termék rossz, hanem az: vásároljunk tudatosan, és csak azt és annyit vegyünk, amennyi szükséges. Persze ezzel szembe megyünk a „vásárolj, dobd el, vegyél újat” iránnyal, márpedig erre az útra szeretne terelni nagyon sok cég – a szent cél a profit. Persze tetszetős marketinggel rendkívül jó üzenetekbe lehet mindezt csomagolni, nem lehet elégszer hangsúlyozni: TUDATOSSÁG.

Sőt: ÖKOTUDATOSSÁG.

Ha már vásárolunk, tegyük okosan, és részesítsük előnyben az környezettudatosság jegyében előállított termékeket. Lehet ugyan, hogy az ár valamivel magasabb, ám ezek a termékek általában tartósabbak, mint műanyag társaik, ráadásul a környezetre sem rónak annyi terhet.

Vásárolj ökosan! szlogenünk jól tükrözi filozófiánkat, eszerint biztos lehetsz abban, hogy a Babafánál összeállított ajándékcsomagok darabjai nem tartalmaznak egészségre káros anyagokat, mellőzik a műanyagokat, ráadásul prémium minőségűek.

Egy életérzést is ajándékozol velük!

Talán nincs is olyan család, melyben az elmúlt évek során ne merült volna fel a kérdés, hogy a hagyományokhoz ragaszkodva élő fenyőt vásároljanak, vagy inkább térjenek át a környezetkímélőbbnek gondolt műfenyőre. És hát lássuk be, tényleg nem könnyű a döntés!

Pink, zöld, fehér, lila, piros… műfenyőből sokféle színű és méretű vásárolható az olcsóbb, de szerényebb külsejűtől, az egészen pompás, már-már teljesen valódinak hatóig. Csakhogy ennek nincs illata – érkezik az ellenérv. Nincs, viszont nem szurkál össze a lebontásnál, és nem szórja tele tűleveleivel a lakást – kontrázik a másik tábor.

A műfenyőért egyszer kell fizetni, utána hosszú évekig elég csak elővenni karácsonykor, míg az évről évre dráguló élő fenyők ezrei ünnepek után sokszor hetekig hevernek az utcákon, hogy életüket valamelyik hulladékégetőben fejezzék be.

Jelenleg azonban mégis úgy tűnik, hogy jobb választás az élő fenyő karácsonyra, mint a műfenyő. A legújabb kutatások szerint ugyanis a műfenyő ártalmasabb a környezetre, mint az élő.

Utóbbi mellett ugyan gyakori érv a többszöri használhatóság szempontja, de friss kutatások szerint a műfenyőkkel többet ártunk a környezetünknek, mint ha élő zöldet választanánk, hiszen ezeket éppen azért nevelik az erdőgazdaságokban, hogy a megfelelő méretet elérve kivágják, és karácsonyfa legyen belőlük.

És van egy másik érv is az élő fenyő mellett, hiszen napjaink egyik legfontosabb kérdése az emisszió, azaz felhasználást követően hogyan, milyen károsanyag kibocsátással hasznosul egy termék. Ebből a szempontból pedig az élő fenyő egyértelműen jobb helyzetben van, hiszen teljes életciklusa alatt összeségében kevesebb károsanyag kibocsátás köthető hozzá, mint a műfenyőhöz. Lényegében – normál hasznosítás esetén – az élő fenyő emissziós kibocsátása nulla, mivel az elégetése során felszabaduló CO2 mennyiséget még életében fel is dolgozta.

Nagyjából 10 évre teszik az élő és műfenyő közötti különbséget, vagyis ez utóbbit legalább egy évtizedig kell használni ahhoz, hogy hulladékkezelési szempontból azonos számokat produkáljon, mint élő társa. Ez a 10 esztendőnyi emissziós differencia egy másik vizsgálat szerint 3-6 éves időtartamra is mérsékelhető, vagy akár meg is fordítható a műfenyők javára, mégis… mivel az élő fenyőket kifejezetten karácsonyfának szánják, ezért ezek kivágásával – ami szigorúan ellenőrzött -nincs baj, hiszen újratelepítik őket.

Fontos adalék, hogy a műfenyők zöme jelentős környezetterheléssel Kínában készül. Az ólommal stabilizált PVC-ből készült fákból a termék öregedésével az egészségre ártalmas por kerülhet otthonunk levegőjébe. Ha pedig szemétégetőben végzi a műfenyő, rákkeltő anyagok szabadulnak fel a feldolgozás során.