Barion Pixel

Mi emberek, hajlamosak vagy az evolúció csúcsán álló fajként lebecsülni a többit. Azonban a tudomány rohamos fejlődésével egyre többet tudunk a körülöttünk lévő világról, a benne lévő élőlényekről, de már akár távoli galaxisokról is – és olykor egészen meghökkentő dolgok derülnek ki.

Nem kell azonban ilyen távolra tekintenünk ahhoz, hogy egy-egy újabb felfedezés lázba hozza a közvéleményt. A közelmúltban például kutatók felismerték, hogy a fák kötődnek egymáshoz, ráadásul felismerik a családtagjaikat is.

Ugye, milyen meglepően hangzik? Eddig azt gondoltunk, hogy mindez az emberre, illetve az állatvilágra jellemző, ahol hangok vagy kémiai jelek segítségével zajlik a kommunikáció. A méhek esetében például a mozgás is kommunikációnak számít, amikor társaikat jellegzetes és egyedi táncukkal tájékoztatják a virágok helyéről és az oda vezető útvonalról.

S hogy hogyan kell elképzelnünk a fák „beszélgetését”? Nos, ők egy elképesztően szövevényes föld alatti kommunikációs rendszerrel kapcsolódnak egymáshoz, melyen keresztül nem csupán „beszélgetnek”, de szükség esetén akár tápanyagokat is küldenek egymásnak.

Mindezt Az intelligens fák című új, tudományos kisfilm mutatja be a British Columbia Egyetem ökológusa, Suzanne Simard felfedezése alapján. A film bemutatja az erdők csodálatosan összetett és bonyolult föld alatti kommunikációs-kapcsolati hálózatát, mely lehetővé teszi az egyes fák számára, hogy kapcsolódjanak és információkat adjanak át egymásnak.

„A talajban egy egész más világot találunk: egy világot, tele végtelen számú csatornával, melyek összekötik a fákat, lehetővé téve köztük a kommunikációt, egyetlen élő szervezetté alakítva az erdőt. Mintha egy különleges intelligenciával állnánk szemben” – mondta Suzanne.

A filmből kiderül, hogy a fák szövevényes vékony gombafonalak hálózatán (micélium) keresztül kapcsolódnak össze. A hálózat sűrű és bonyolult, néha akár több száz kilométernyi távolságba is elérhet. Suzanne Simard izotópos nyomkövető segítségével kutatta a hálózatot és figyelte, hogy milyen irányú a kommunikáció, mely fák kapcsolódnak egymáshoz és mikor, illetve milyen kémiai anyagok haladnak a gombaútvonalakon.

Megfigyelte például, hogy ha egy fát rovartámadás ér, akkor kémiai figyelmeztető jeleket értesíti a többieket, hogy felkészülhessenek a védekezésre. A fák egymást is támogatják ezen a hálózaton keresztül – a kommunikáció ráadásul kétirányú. Egyszer az egyik ad egy kis szenet a szomszédjának, legközelebb a másik segít neki.

Kiderült, hogy a fák képesek felismerni a csemetéiket és mindenféle tápanyaggal (víz, szén, nitrogén, foszfor stb.) ellátni őket, a „anyai törődés” kifinomultságát jelzi, hogy a növekedés idején négyszeres mennyiségben küldik a szükséges anyagokat. A fonalas hálózatnak számos csomópontja van, ezek legtöbbször az anya-fák körül sűrűsödnek, amelyek olykor több száz fához is kapcsolódnak a kommunikációs rendszeren keresztül.

Minden élet véget ér egyszer, így a fák sem élnek örökké. Amikor egy anya-fa megsérül vagy életciklusa végéhez ér, akkor elkezd úgynevezett „bölcsesség üzeneteket” (pl. védelem jeleket) küldeni a következő generáció számára, ezzel is javítva az adott faj túlélési esélyeit.