Ha megkérünk egy kisgyermeket, hogy soroljon fel néhány madarat, a fecske biztosan elhangzik. Az égen kecsesen cikázó fecske végig kíséri gyermekkorunkat, hiszen az f betű tanulásakor több tucatszor rajzoltuk a fecskevonalat, mondókák, szólások, versek idézik meg ezt a kedves madarat – amelyik most igen nagy bajban van. A Babafa viszont a tettek mezejére lép.

Fecskét látok, szeplőt hányok…

A jól ismert dalocska arra utal, hogy a hosszú tél után a fecskék visszatérésekor egyre erősödő napsütés igencsak kedvez a szeplők megjelenésének. A hosszú afrikai tartózkodás után hazatérő fecskék száma azonban évről évre csökken, egyre kevesebb fecskefészket tölt meg vidám csivitelés és a fiókák rikító sárgán tátogó, élelmet követelő csőre is ritkuló látvány. A környezetvédelem egyik nagy kihívása a fecskeállomány megőrzése, és a madarak számának növelése, miközben egyre kedvezőtlenebbek a körülmények.

Ha ökotudatosan igyekszel élni, akkor a fecskék megóvásának érdekében is vannak lehetőségeid, amelyek sem túl sok pénzbe, sem túl sok időbe nem kerülnek, viszont esélyt adnak ezeknek a hasznos madaraknak a túlélésre. Ami nem mellesleg nekünk, embereknek is haszon, hiszen a fecskék hatalmas mennyiségű szúnyogtól szabadítanak meg minket minden évben.

Mennyi szúnyogcsípéstől szabadít meg egy fecske?

Van okunk köszönetet mondani az égbolton cikázó biológiai fegyvernek, hiszen az éghajlatváltozás hatására ránk zúduló szúnyogfelhőket alaposan megtizedeli. És ne felejtsük, ezek a szúnyogfelhők sem a régiek, hiszen a klímaváltozás hatására egyre több – korábban a mediterrán vagy trópusi éghajlaton élő – szúnyogfaj is megveti lábát hazánkban, ráadásul komoly betegségeket terjeszthetnek.

Nézzük a számokat: egy fecske ugyan nem csinál nyarat ( ? ), de minden egyes „szezonban” elfogyaszt 1 kg rovart. Szúnyogok, repülő levéltetvek, legyek, bögölyök végzik a fecske és fiókái gyomrában. Ha mindezt egy napra vetítjük, 850 rovar már biztosan nem okoz több kellemetlenséget, hála egy-egy füsti fecske étvágyának és hatékonyságának.

Az érem másik oldala sokkal szomorúbb. Hiába a környezetvédők igyekezete, valahogy sok-sok ember még mindig mellőzi az ökotudatos hozzáállást és százával verik le a fecskefészkeket, mert a fecske hangos, piszkít… mikor mi a magyarázat. Jó tudni, hogy ez a cselekedet már nem következmények nélküli, hiszen kizárólag engedély birtokában lehet a fészkeiket leverni, még fészkelési időn kívül is. Komoly büntetésre számíthat, aki ezt nem tartja be, de erről majd egy másik posztban.

Visszatérve a fecskékhez: egy kg szúnyog – ha csak nőstényekből állna – egymillió csípést produkálna, nos, ez nem történik meg a szorgos kis légivadászoknak köszönhetően.

Hogyan segíthetünk a fecskéknek?

Szerencsére van néhány eszköz a kezünkben, még olyan is, amely az ember és fecske együttélését teszi zavartalanná.

Ez utóbbi a fecskepelenka. Ha már egy fecske otthonául választotta ablakunk vagy erkélyünk egy-egy szegletét, akkor a fecskepelenka felfogja a lehulló ürüléket, amely így már nem okoz bosszúságot.

Mivel egyre kevesebb helyen talál a fecske a fészke alapanyagát biztosító sarat, pocsolyákat, készíthetünk úgynevezett sárlót (erről bővebben majd egy másik blogbejegyzésben olvashattok).

Hogy megkönnyítsük a fecskék fészkelését, kihelyezhetünk mesterséges fecskefészkeket is. A Babafa webshopjában – figyelembe véve az egyes fajok eltérő fészkelési szokásait – mesterséges fecskefészkeket kínál molnárfecskéknek (https://www.babafa.hu/termek/fecskefeszek-molnarfecske-szamara/) és füstifecskéknek (https://www.babafa.hu/termek/fecskefeszek-fustifecske-szamara/).

A környezetvédelem és az ökotudatos életmód kéz a kézben jár, és már nem válaszható el a mindennapjainktól. Tegyünk minél többet azért, hogy megóvjuk a körülöttünk lévő állatokat és növényeket, például úgy, hogy egy ilyen hasznos madárnak, mint a fecskének segítjük a fészkelését, és így az állományuk megmaradását. Ember és állat is jól jár!